Vígh Ilona

Látóutunk utolsó állomása a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény volt, amely a Kárpát-medence egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteményének ad otthont. Az intézményt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő hozta létre azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa Erdély magyar népi kultúrájának páratlan tárgyi örökségét.

Tanulmányutunk  következő állomása Torockó volt, amely méltán tartozik Erdély legismertebb népi építészeti együttesei közé. A Székelykő lábánál fekvő település 1999-ben elnyerte az Europa Nostra-díjat, mivel példamutató módon őrizte meg hagyományos településképét és népi építészeti örökségét.

Kalotaszegi látóutunkat Kolozsváron folytattuk, ahol Erdély egyik legjelentősebb magyar történelmi városának nevezetességeit jártuk végig. Városnézésünket a Szabók bástyájánál kezdtük, amely a középkori várfal egyik legszebben fennmaradt része, és ma is őrzi a hajdani Kolozsvár hangulatát.

Tanulmányutunk második napján a kolozsvári Házsongárdi temető volt az uticélunk első állomása. Az 1585-ben alapított történelmi sírkert évszázadok óta őrzi Kolozsvár és Erdély számos nagy személyiségének emlékét, ezért méltán tekinthetünk rá a magyar kultúra egyik fontos emlékhelyeként

Kalotaszegi szakmai látóutunk  harmadik állomása a körösfői református templom volt. A település fölé magasodó, négy fiatornyos műemlék templomban a gyülekezet gondnoka fogadott bennünket, aki szeretettel és nagy hozzáértéssel mutatta be az épület történetét, művészeti értékeit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat.

Kalotaszegi szakmai látóutunk második állomása a bánffyhunyadi református templom volt, amely méreteivel és gazdag díszítésével méltán számít a térség egyik legjelentősebb egyházi műemlékének. A templom történetével és felújításával Jakab Mihály Gyula református lelkipásztor ismertetett meg bennünket, aki nagy szeretettel mutatta be gyülekezete féltve őrzött kincsét.

Látóutunk első állomása Magyarókereke volt, ahol a református templomot kerestük fel,

Kalotaszeg egyik legrejtettebb kincse a magyarókereki református templom, amelyet mi is felkerestünk. A középkori eredetű templomot Berde Szilárd református lelkipásztor mutatta be, aki nemcsak a gyülekezet történetéről, hanem a templom különleges festett kazettás mennyezetének újjászületéséről is mesélt.

Különleges szakmai és kulturális tanulmányútra indultunk Mezőkövesdre, a matyó népművészet fővárosába. A program célja, hogy betekintést kapjunk a matyó hagyományok gazdag világába, kézműves mesterek műhelyeibe, a helyi szakrális és kulturális örökségbe, valamint lehetőséget adjon szakmai kapcsolatok erősítésére.

A Heves Megyei Népművészeti Egyesület  mesterei ott lesznek a 39. Mesterségek Ünnepén, melyet 2025. augusztus 17-20 között rendeznek meg Budán a várnegyedben. Mestereink a  szokott helyükön a Tóth Árpád sétányon várják az érdeklődőket:

Berzeviczy-Fehér Jánosné a  Népművészet Mestere hímzett szukaingvállakat, húzott ujjú ingvállakat, kékfestő szoknyákat, hímzett öveket, hímzett palóc kötényeket, valamint  kislány és kisfiú ingeket is hoz a 39. Mesterségek Ünnepére.