Látóutunk első állomása Magyarókereke volt, ahol a református templomot kerestük fel,

Kalotaszeg egyik legrejtettebb kincse a magyarókereki református templom, amelyet mi is felkerestünk. A középkori eredetű templomot Berde Szilárd református lelkipásztor mutatta be, aki nemcsak a gyülekezet történetéről, hanem a templom különleges festett kazettás mennyezetének újjászületéséről is mesélt.

A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) országos kiállításának megnyitóját a Gödöllői Művészetek Házában rendezték meg, ahol a hazai kézművesség és népművészet legkiválóbb alkotói mutatkoztak be. A rangos tárlaton Szabó Zsolt fafaragó, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagja is kiállítóként szerepelt, alkotásai méltó módon képviselték a hagyományos magyar fafaragó művészet értékeit.

Újabb rangos szakmai elismerésben részesült Balogi Margit (Gitka), a Heves Megyei Népművészeti Egyesület viseletkészítője a XXV. Országos Kékfestő Fesztiválon, amelyet Nagynyárádon rendeztek meg. A jubileumi rendezvény a magyar kékfestő hagyomány egyik legjelentősebb országos seregszemléje, ahol a „Kék minták, élő hagyomány – 25 év alkotásai” című kiállításon mutatták be az elmúlt negyed évszázad legkiemelkedőbb pályamunkáit, valamint a „Kékfestészet csodái” pályázat idei alkotásait is.

A XXII. Virágzó Népművészeti Kiállításon a Heves Megyei Népművészeti Egyesület két fafaragója is eredményesen szerepelt.

Szabó Zsolt népi iparművész alkotásait a szakmai zsűri kiállításra érdemesnek találta, munkái pedig Míves Termék minősítést kaptak. Ez az elismerés a magas színvonalú mesterségbeli tudást és a hagyományok hiteles továbbélését igazolja.

Alagyi Jánosné, született Surányi Klára, vagy ahogyan mindenki ismeri, Klárika néni, 1926. július 1-jén született Egerben. Százéves életútja egy olyan alkotó ember története, aki egész életét a tudás átadásának, a közösség szolgálatának és a magyar népi kultúra megőrzésének szentelte.

Június 22–28. között rendezték meg Kisgyőrben a több mint harmincöt éves múltra visszatekintő Családi Kézműves Szaktábort, amely mára a magyar népi fafaragás egyik legjelentősebb alkotóműhelyévé vált. A táborban három generáció dolgozott együtt: elismert mesterek, fiatalok és családok közösen készítették a települést gazdagító új alkotásokat. Az idei munka középpontjában a készülő  Faragott falu  zarándokszállásának bükkaljai tulipános kapuja, valamint a népművészeti bolt faragott kapuja és díszítőelemei álltak.

Június 26–28. között rendezték meg Felsőtárkányban a TárKa Összművészeti Hétvégét, amely a Bükk kapujában három napon át kínált képzőművészeti, hagyományőrző, gasztronómiai és zenei programokat. A rendezvény egyik kiemelt helyszíne a Folk Udvar volt, ahol a népi kézművesség, a népzene és a hagyományőrzés kapott főszerepet.

Az Eger Tájfutásáért Civil Társaság kopjafát avatott a felsőtárkányi Varróháznál az egri tájfutás meghatározó személyiségeinek tiszteletére. Az emlékoszlopot Kiss István népi iparművész készítette, rajta többek között Kozák István, Baglyas Imre, dr. Csongrádi Jenő, dr. Csank Istvánné és Boros Zoltán neve olvasható.

Ismét benépesült a Zemplén egyik legismertebb fafaragó központja: a  12. Kovácsvágási Fafaragó Táborban az ország különböző pontjairól érkezett mesterek dolgoztak együtt, folytatva a település több évtizedes alkotóhagyományát.

Az idei tábor egyik legjelentősebb munkája a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló egész alakos szobor elkészítése volt. Az alkotást Simon Attila, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagja faragta. A fejedelem alakját megörökítő szobor különösen fontos Kovácsvágás számára, hiszen a helyi iskola névadója is II. Rákóczi Ferenc. A munkafolyamatot a település gyermekei is figyelemmel kísérték, így a mű születése közösségi élménnyé vált. A szobor ünnepélyes avatására várhatóan szeptemberben kerül sor.